Nagy lábon élsz?
Az ökológiai lábnyomot eredetileg Wackernage és Rees fejlesztette ki 1996-ban. Később több intézet is kialakította az eredeti módszertan továbbfejlesztésével saját számítási metodikáját és ökológiai lábnyom indikátorát (pl. Redefining Progress, Best Foot Forward, stb.).
“Az ökológiai lábnyom az erőforrásmenedzselésben és társadalomtervezésben használt érték, amely azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez.” (wikipédia)
Az ökológiai lábnyom hatféle földhasználati típust különböztet meg:
- szántóföldek: a termesztett mezőgazdasági növények előállítására szolgáló területek,
- legelők: a legeltető állattartás céljából felhasznált földterületek,
- halászterületek: a halászati célra felhasznált tengeri területek,
erdőterületek: erdővel borított területek, - beépített területek: az ipari, közlekedési vagy lakóházak céljára szolgáló, infrastruktúrával fedett, beépített területek,
- karbonelnyelő területek: a kibocsátott szén-dioxid elnyeléséhez elméletileg
szükséges erdőterületek nagysága. A növekvő üvegházgáz-kibocsátás miatt a karbonelnyelő területek elméleti nagysága a növekvő szén-dioxid.
A Föld egyre gyarapodó népessége és az emberek egyre növekvő igényei miatt 1961-ben az egy fő ökológiai lábnyoma még csak 0,88 hektár volt, 1980-ban már 1,00, míg 2011-re már elérte a 2,2 globális hektár/fő értéket. A Föld egyre gyarapodó népessége és az emberek egyre növekvő igényei miatt az ökológiai lábnyom értéke folyamatosan emelkedik. Magyarország egy lakosának ökológiai lábnyoma 3,7 hektár. A Földön minden emberre csak 1,8 hektár terület jut, ez az érték is megmutatja, hogy több erőforrást használunk és több hulladékot termelünk, mint azt a fenntartható fejlődés elve szerint tehetnénk. (wikipédia)
A fenntartható fejlődés (sustainable development) fogalma először az ENSZ 1987-ben készült Brundtland-jelentésben tűnt fel, amely szerint ez egy olyan fejlődési folyamat (földeké, városoké, termelési folyamatoké, társadalmaké stb.), ill. szervezési elv, ami „kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket”. A fenntartható fejlődésnek fenn kell tartani a természetes rendszerek, források azon képességeit, amelyeken a természet és a társadalom alapszik – figyelembe véve a “környezet elhasználódását” is, úgy, hogy közben ne mondjon le sem a gazdasági fejlődés, sem a társadalmi egyenlőség és igazságosság igényeiről.
A Föld országai egymáshoz képest nagyon különböző ökológiai lábnyommal rendelkeznek. Azt állapíthatjuk meg, hogy minél gazdagabb egy ország vagy régió, annál nagyobb az ökológiai lábnyom értéke. Ugyanakkor ezek az országok nem tartoznak a legnépesebbek közé. (2004-es felmérés alapján – wikipédia)
Magyarország ökológiai lábnyoma 2008-ban 3,59 gha volt. Ennek döntő részét adja 1,63 gha-ral a karbonlábnyom és 1,29 gha-ral az élelmiszerlábnyom. A fogyasztás ökológiai lábnyoma kb. 0,9 gha-ral haladja meg az ország biokapacitását, és több mint másfél Földre lenne szükség ahhoz, ha mindenki ugyanúgy akarna élni, ahogy mi Magyarországon.
Természetesen az ökolábnyom-számításnak vannak ellenzői is, illetve olyanok akik úgy gondolják, hogy ez a szám akár fals eredményt is hozhat. Az ökolábnyom mértéke változhat az egyedülállóknál vagy éppen a nagycsaládban élőknél, különbözhet a a falusi és városi életet élők körében. Azonban ennek a mutatónak szerepe lehet abban, hogy az emberek figyelmét felhívja, hogy a földi létünk valóban veszélyben van és egy tudatosabb, szerethetőbb életmód követésére buzdítson mindenkit. Ha saját magáért nem is, akkor a gyerekeiért, az unokáiért.
Te mekkora ökolábnyommal rendelkezel? Mennyire élsz ökotudatos életet? Az alábbi linken találsz egy gyors tesztet, amelyből megtudhatod, hogy mennyire vagy környezettudatos:
Ha velem tartasz a blogon, akkor azt fogom neked bemutatni, hogy ezen a tappancson hogyan tudunk csökkenteni.
Források:
- Csutora Mária szerk.: Az ökológiai lábnyom ökológiája (Budapest, 2011.; Aula Kiadó)
- Megújuló energiapark
- wikipedia
